Jásztelken születtem 1942-ben. Tanulmányaimat Jászberényben majd Budapesten folytattam. Első verseimet a katonaság alatt írtam. A tanterem ablakán kibámészkodva születtek meg fejemben a gondolatok, amelyeket később papírra vetettem. Így született meg első kedvenc versem, a Tavaszi fák.
Most már, hogy nyugdíjas vagyok, szabadidőm nagy részét olajfestmények készítésével és versek, novellák írásával töltöm, csendes klasszikusok hallgatása mellett. E három tevékenység adja meg számomra a harmóniát, amely egyensúlyban tartja lelkemet egyre zordabb világunkban.
Témáim általában mind a festészetben, mind a versírásban a természet, a természet szeretete köré összpontosulnak. Célom, hogy munkáimat minél több emberrel megismertessem.
Vallom, hogy bárhol is éljünk a földön, saját szülőföldünk képes csak megadni a táptalajt alkotásaink hitelességéhez. Számomra is ezért oly kedvesek a Jászsághoz fűződő verseim, novelláim.
Nemrégiben egy regény megírására adtam a fejem, amelyet édesapám által elmesélt emlékek ihlettek. A történet a fogságban eltöltött háborús időkre tekint vissza.